ZigaForm version 5.5.1

Néhány hónappal ezelőtt épp egy sikeres hazai startupper programon ültünk, ahol az előadó arról beszélt, hogy olyannal együtt érdemes vállalkozást indítani, akiben vakon megbízol, akivel komplementer képességeitek vannak és akit hosszú távon is el tudsz viselni, mert a közös vállalkozás olyan, mint a házasság: vannak hullámvölgyek, de a bizalom a legfontosabb. Mi nevetve összenéztünk és megállapítottuk – immár sokadjára-, hogy tényleg ideje lenne közös vállalkozást indítani. Ezer éve barátok vagyunk, rengeteget utaztunk együtt, ismerjük egymás legrosszabb és legjobb oldalát, és még a skilljeink is elég jól kiegészítik egymást: Noémi ügyesen bánik a számokkal és jó stratéga, én pedig a szövegekből élek, valamint meglehetősen jó szervező vagyok. Jöttek az ötletek arról, hogy indítsunk közös szakmai képzéseket, nyissunk coworking irodát vagy alapozzuk a vállalkozást arra, ami mindkettőnk közös szenvedélye: az utazásra. Aztán összenéztünk és azt mondtuk, hogy gyúrjuk össze mindhármat és csináljunk valami olyasmit, amit eddig még sosem. Valahogy így született a The Paradise Project ötlete. Az előadás alatt már kellően be voltunk sózva, be is ültünk rögtön utána egy közeli kávézóba brainstormingolni. Mindketten tudtuk már ebben a pillanatban, hogy valami csodálatos dolgot fogunk létrehozni hamarosan, és ez az érzés azóta is tart.

Az alapötlet skiccelése után gyors piackutatás és versenytárselemzés következett, majd profiloztunk, hogy kiderüljön, milyen típusú emberek alkotják a célcsoportunkat.

A nehezebb része ezután jött: meg kellett találnunk az első projekt helyszínét és timingot tenni mellé. Ez azért nem volt egyszerű, mert abban biztosak voltunk, hogy Délkelet-Ázsiába szeretnénk menni, egyrészt mert mindkettőnknek alapos helyismerete van a térségben, másrészt mert kellően egzotikus ahhoz, hogy a szakmai programok mellett izgalmas fakultatív lehetőségeket kínáljon a résztvevőinknek. Hosszas mérlegelés után három ország maradt a kalapban: Srí Lanka, Kambodzsa és Indonézia. Azt tudtuk, hogy pár héten belül ki kell utaznunk, ha időben el akarunk indulni és azt is, hogy még idén szeretnénk megcsinálni az első projektet. Mivel Srí Lankán és Kambodzsában a téli hónapok a szárazak, Indonéziában pedig nyáron van főszezon, ezért az utóbbi mellett döntöttünk. Megvettük hát a repjegyet Balira, mindössze 9 napra, mert mindkettőnknek sok a munkája itthon és nem akartunk hosszabb időt kint maradni, valamint azt feltételeztük, hogy nettó 7 nap elég lesz ahhoz, hogy mindent leszervezzünk. Hajszál híján, de igazunk lett.

Nem teketóriáztunk sokat az ötlet megszületése és az első utunk között, mert tudtuk, hogy ezt azt az álmot mindenképpen meg akarjuk valósítani. Persze sok kétely és félelem is volt, van bennünk a projekt kapcsán, de egy sosem volt kérdéses számunkra: mindketten őszintén hiszünk abban, hogy valami fantasztikus dolgot hozunk létre, és mindketten teljes vállszélességgel állunk mellette.